Magyarbikal Erdélynek ahhoz a területéhez tartozik, amit Kalotaszegnek nevezünk. Ez a név a honfoglalás idejéből ered, amikor a Kalota nemzetség egy nagyobb területet foglalt magának, amely a Kőrös forrásától a Berettyó folyó alsó folyásáig terjedt, s ennek a nagy területnek sarka, szegelletje volt a ma ismert Kalotaszeg.

Hogy kik voltak az őseink azt nem lehet egészen biztosan megállapítani. A hagyomány úgy tartja, hogy a kalotaszegi emberben székely vér is van, mások szerint azonban pl. a hunyadiak ősei tatárok voltak, akik a tatárjárás után maradtak a vidéken s a helyi lakossággal keveredve egy új nemzetség ősei lettek.

Kalotaszeg eredetileg három részre oszlik: Alszeg, Felszeg és a Nádasmente. Egy másik felosztás szerint ide sorolható a Kapusok vidéke, illetve külön egységként Györgyfalva is. Egyik nagyhírű tudósunk arra a kérdésre, hogy meddig is terjed Kalotaszeg azt a tréfás választ adta, hogy ameddig a muszuly ér. Tájegységünkhöz 39 falu tartozik.

Magyarbikal az Alszeghez sorolható, mert a felosztás szerint a Bánffyhunyadon áthaladó vasútvonal képezi a választóvonalat az Alszeg és a Felszeg között, s falunk úgymond ez alatt a vonal alatt van.

Magyarbikal a tengerszint felett 430 m magasan fekszik és elnevezését a falu felett húzódó bükkerdőről kapta. Az idők folyamán a falunk neve a következőképpen alakult: Bikkallya, Bikkalatt, Magyarbikkallya, Magyarbikal.

Magyarbikal első írásos említése 1249-ből származik, s ekkor még Terra Bekaly volt a neve, ami azt jelentette, hogy Bikal földje. Valamikor a falu az erdő alatt húzódott meg, de a különböző veszélyek, pl. a tatárjárás arra késztették az embereket, hogy húzódjanak le a védettebb, jobban elrejtett völgybe.

Magyarbikal birtokos családjai 1249-től ismertek:

Az első birtokos Pál országbíró volt, aki a falut IV. Béla királyunktól kapta adományként. Innen a falu a kissebesi (ma bologai) királyi vár birtokai közé került, s innen adományozták a székely eredetű Tamásfalvi családnak.

A falu birtokosai 1450-től Vitéz néven szerepelnek, s a család kihalása után a falut a Homoródszentmártoni Bíró család örökli. Utánuk az altorjai Szabók következnek, akiknek 1940-ig voltak itt birtokrészei.

A nagyobb birtokos családok közül ismertek még az Inczédiek, a Gyarmathy és a Bikaly családok. Ez utóbbi családnév ma is fellelhető a faluban, de a kései utódok nemesi származásukról semmit sem tudnak.

 

 


 

Dr. Sebestyén Kálmán: Magyarbikal története - pdf 3,3 MB